hatályos: 2023 január 1.
Név: Intmann Kft.
Székhely: 7570, Barcs, Fodor József utca 5.
Levelezési cím: 7570, Barcs, Fodor József utca 5.
Nyilvántartásba vevő hatóság: Kaposvári Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszám: 14 09 002439
Adószám: 10641299-2-14
Képviselő: Nagy Bálint
Telefonszám: +36207731828
E-mail: info@intmann.hu
Honlap: https://www.magikal.hu
Bankszámlaszám: 12020407-01857905-00100000
Név: Nethely Kft
Székhely: Nethely Kft. 1115 Budapest, Halmi u. 29.
Elérhetőség: +361 445 2040
Áru: a Honlap kínálatában szereplő, a Honlapon keresztüli értékesítésre szánt termékek
Felek: Eladó és Vevő együttesen
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
Fogyasztói szerződés: olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül
Gyártó: az Áru előállítója, importált Áru esetén az Árut az Európai Unió területére behozó importőr, valamint bármely olyan személy, aki vagy amely az Árun nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel
Honlap: a jelen weboldal, amely a termékek bemutatására szolgál
Szerződés: Eladó és Vevő között a Honlap és elektronikus levelezés igénybevételével létrejövő adásvételi szerződés
Tartós adathordozó: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a Vállalkozás számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését
Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy
Vevő: a Honlapon keresztül vételi ajánlatot tevő szerződést kötő személy
Jótállás: A fogyasztó és a Vállalkozás között kötött szerződések esetén (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) a Polgári Törvénykönyv szerinti,
Vételár: az Áruért fizetendő ellenszolgáltatás.
151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a Vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és Vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes
személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
A fogyasztó és Vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet
A Vevő és az Eladó között létrejövő szerződés tartalmát – a vonatkozó kötelező érvényű jogszabályok rendelkezései mellett – a jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) határozzák meg. Ennek megfelelően tartalmazza a jelen ÁSZF a Vevőt és az Eladót illető jogokat és kötelezettségeket, a szerződés létrejöttének feltételeit, a teljesítési határidőket, a szállítási és fizetési feltételeket, a felelősségi szabályokat, valamint az elállási jog gyakorlásának feltételeit.
A Honlap használatához szükséges azon technikai tájékoztatást, melyet jelen ÁSZF nem tartalmaz, a Honlapon elérhető egyéb tájékoztatások nyújtják.
A Vevő a megrendelése véglegesítése előtt köteles megismerni jelen ÁSZF rendelkezéseit.
A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar nyelv.
A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem minősülnek írásba foglalt szerződéseknek, azokat az Eladó nem iktatja.
Eladó a 2007. évi CXXVII. törvény 175. §. szerinti elektronikus számlát alkalmaz. Vevő a jelen ÁSZF elfogadásával belegyezését adja az elektronikus számla alkalmazásához.
Az árak forintban értendők, tartalmazzák a 27%-os áfát. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy üzletpolitikai okból az Eladó az árakat módosítsa. Az árak módosítása nem terjed ki a már megkötött szerződésekre. Amennyiben az Eladó az árat hibásan tüntette fel, és megrendelés érkezett az Árura, de szerződést még nem kötöttek a felek, úgy az ÁSZF „Eljárás hibás ár” pontja alapján jár el az Eladó.
Hibás ár feltüntetése esetén Eladó felajánlja az Áru valós áron történő megvásárlásának lehetőségét, mely információ birtokában a Vevő eldöntheti, hogy megrendeli valós áron az Árut vagy minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül lemondja a megrendelést.
Telefon: +36207731828
Internet cím: www.magikal.hu
E-mail: info@intmann.hu
A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a Vállalkozással a panaszát, amely a Vállalkozásnak, illetve a Vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az Áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik.
A szóbeli panaszt a Vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül – az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően – az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a Vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a Vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a Vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
A Vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
A panasz elutasítása esetén a Vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a Vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. Amennyiben az Eladó és a fogyasztó között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:
Panasztétel a fogyasztóvédelmi hatóságoknál lehetséges. Amennyiben a fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A panasz elbírálását követően a hatóság dönt a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásáról. A fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatokat a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, ezek listája itt található: http://www.kormanyhivatal.hu/
Az ügyfél jogosult a fogyasztói jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint.
Tájékoztatjuk, hogy a Fogyasztó az Eladóval szemben fogyasztói panasszal élhet. Amennyiben a Fogyasztó fogyasztói panaszát elutasítja az Eladó, úgy a Fogyasztó jogosult a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez is fordulni: a békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a Fogyasztó az érintett Vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra – a Fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az illetékes testület helyett a Fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.
A Vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli.
Ennek keretében fennáll a Vállalkozásoknak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”).
Amennyiben a Vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti vármegyébe van bejegyezve, a Vállalkozás együttműködési kötelezettsége a Fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a Vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás alkalmazandó, bírságtól való eltekintésre nincs lehetőség. A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett módosításra került a kis- és közép Vállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése is, így a kis- és közép Vállalkozások esetén sem mellőzhető majd a bírság kiszabása.
A bírság mértéke kis- és közép Vállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és közép Vállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a Vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. A kötelező bírság bevezetésével a jogalkotó a békéltető testületekkel való együttműködés nyomatékosítását, illetve a Vállalkozásoknak a békéltető testületi eljárásban való aktív részvételének biztosítását célozza.
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a Fogyasztó vagy a Vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani: az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A kérelemnek tartalmaznia kell
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a Vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: http://www.bekeltetes.hu
A területileg illetékes Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: https://bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek
Az Európai Bizottság létrehozott egy honlapot, amelyre a fogyasztók regisztrálhatnak, így ezen keresztül lehetőségük nyílik arra, hogy online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáikat ezen keresztül rendezzék egy kérelem kitöltésével, elkerülve a bírósági eljárást. Így a fogyasztók tudják érvényesíteni jogaikat anélkül, hogy például a távolság meggátolná őket ebben.
Ha a Vevő panaszt kíván tenni egy, az interneten vásárolt Áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban, és nem akar feltétlenül bírósághoz fordulni, igénybe veheti az online vitarendezés eszközét.
A portálon a Vevő és a kereskedő, akivel szemben panasszal élt, közösen kiválaszthatják a panasz kezelésével megbízni kívánt vitarendezési testületet.
Az online vitarendezési platform itt érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/?event=main.home.show&lng=HU
Ha az ÁSZF valamely pontja jogilag hiányos vagy hatálytalan, attól még a szerződés további pontjai érvényben maradnak és a hatálytalan vagy hibás rész helyett a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak.
Az Eladónak nincs a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódexe.
A honlapon a megvásárolható Áruk lényeges tulajdonságairól az egyes Áruknál szereplő leírásokban adunk tájékoztatást.
A honlapon szereplő termékkategóriákra kattintva választhatja ki a kívánt termékcsaládot, és ezen belül az egyes termékeket. Az egyes termékekre kattintva találja a termék fotóját, ismertetőjét, árát.
A rendelések feldolgozása két lépcsőben történik. A Vevőnek lehetősége van árajánlat kérésére a honlapon keresztül. Az árajánlatkérésről először egy automata visszajelzést kap a Vevő e-mailben, ami csak annak tényét rögzíti, hogy a Vevő árajánlatkérése a honlapon keresztül megérkezett az Eladóhoz. . Amennyiben a Vevő azt észleli, hogy az automata visszaigazoló e-mail értesítés a Vevő adatait tévesen tartalmazza (pl. név, szállítási cím, telefonszám, stb.), úgy a Vevő köteles ennek tényét – a helyes adatok megadásával egyidejűleg – az Eladónak e-mail útján haladéktalanul közölni.
Amennyiben a Vevő az ajánlatkérésének elküldésétől számított 24 órán belül nem kapja meg az automata visszaigazoló e-mailt, úgy kérjük, vegye fel az Eladóval a kapcsolatot, mert elképzelhető, hogy ajánlatkérése technikai okok miatt nem érkezett meg az Eladó rendszerébe.
Az Eladó a Vevő ajánlatkérését követően e-mail útján árajánlatot küld a Vevő részére. A szerződés akkor jön létre, amikor a Vevő az Eladó által küldött árajánlatra e-mail útján válaszol és az e-mailben egyértelműen jelzi az Eladó számára, hogy a korábban közölt feltételek mellett meg kívánja vásárolni a Árut.
A rendelés véglegesítéséhez szükséges az Áru vételárának kiegyenlítése, mely banki átutalással történik. A vételár megfizetésének időpontja a vételár Eladó számlájára történő megérkezésének időpontja.
A megrendelésre vonatkozóan az általános teljesítési határidő az árajánlatban rögzített feltételek szerint minden termékre egyedileg meghatározott. Az Eladó késedelme esetén a Vevő jogosult póthatáridőt kitűzni. Ha az Eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a Vevő jogosult a szerződéstől elállni.
Az Eladó a megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előre történő megfizetéséhez köti.
Eladó visszatarthatja az Áru átadását, ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának kifizetése sikeresen megtörtént (ideértve azt az esetet is, amikor az átutalással fizetett Áru esetén a Vevő a tagállama szerinti pénznemben utalja el a vételárat és az átváltás, valamint a banki jutalékok, költségek miatt Eladó nem kapja meg teljes mértékben a vételár és a szállítási díj összegét). Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére hívhatja fel a Vevőt.
Fogyasztónak a Ptk. 8:1. § 1. bekezdés 3. pontja szerint csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, így jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállási joggal!
A fogyasztót a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § szerint megilleti az indokolás nélküli elállás joga. A fogyasztó az elállási jogát
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet által biztosított elállási idő 14 nap,
A jelen pontban foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az Áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
Ha a szerződés megkötésére a fogyasztó tett ajánlatot, a fogyasztót a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.
A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.
Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi.
Írásban történő elállás vagy felmondás esetén elegendő az elállási vagy felmondási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül. A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet által biztosított elállási idő 14 nap,
A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.
Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is.
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám, vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.
Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó az Árut vissza nem szolgáltatta. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.
Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles az Árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által az Áru átvételére meghatalmazott személynek átadni.
A fogyasztó viseli az Áru visszaküldésének közvetlen költségét. Az Árut az eredeti szállítás kiindulásának címére kell visszaküldeni. Kérjük vegye figyelembe, hogy utánvéttel vagy portósan visszaküldött Árut nem áll módunkban átvenni.
A fogyasztó az Áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel.
Az Eladó kifejezetten felhívja az Vevő figyelmét, hogy a Vevő nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:
A fogyasztói tájékoztató jelen pontja a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklet figyelembevételével készült
A Fogyasztói tájékoztató kizárólag fogyasztónak minősülő Vevőkre vonatkozik, a fogyasztónak nem minősülő Vevőre vonatkozó szabályok külön fejezetben szerepelnek.
Az Árunak és a teljesítésnek a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.
Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező Árunak
meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel
alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor az Eladó tudomására hozott, és amelyet az Eladó elfogadott
rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást – és biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.
Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön – továbbá- a szerződés tárgyát képező Árunak
alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú Áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír
rendelkeznie kell a Fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú Áru esetén szokásos, figyelembe véve az Eladó, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy az Áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését
rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást – és
meg kell felelnie a Vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett Áru tulajdonságainak, leírásának.
Az Árunak nem kell megfelelnie a fenti nyilvános kijelentésnek, ha az Eladó bizonyítja, hogy
a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie
a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették vagy nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
Az Eladó hibásan teljesít, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt az Eladó végezte el, vagy az Eladó felelősségvállalása mellett végezték el.
A Vevő az Eladó hibás teljesítése esetén az Eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv, valamint fogyasztói szerződés esetén a 373/2021 (VI.30.) Korm. rendelet szabályai szerint.
A Vevő – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
Fogyasztói szerződés esetében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru és a digitális elemeket tartalmazó áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az Eladó megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne az Eladónak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve az Áru hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.
A fogyasztó akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha
az Eladó nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette az alábbi feltételeket
az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét
ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét
ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az Eladó megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét
a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá, vagy
az Eladó nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a Vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
Ha a fogyasztó hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, az Eladót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.
A Fogyasztó jogosult a vételár még fennmaradó részét – a szerződésszegés súlyához igazodva – részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg az Eladó nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.
Általánosan érvényesülő szabály, hogy:
az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét
ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a Fogyasztó közölte a hibát a Vállalkozással.
A fogyasztónak az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a Vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.
Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Fogyasztó által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével.
A Fogyasztó adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga az Eladónak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.
Ha a hibás teljesítés az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott árunak csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Fogyasztó az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti, ha a Fogyasztótól nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.
Ha a Fogyasztó az adásvételi szerződést teljes egészében vagy az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, úgy
a Fogyasztónak az Eladó költségére vissza kell küldenie az Eladónak az érintett árut és
az Eladónak haladéktalanul vissza kell térítenie a Fogyasztó részére az érintett áru vonatkozásában teljesített vételárat, amint az árut vagy az áru visszaküldését alátámasztó igazolást átvette.
A Vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul bejelenteni. A hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közölt hibának kell tekinteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Vevő az Árut rendeltetésszerűen nem tudja használni.
Az Árunak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
A Vevő az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.
A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Vevő igazolja, hogy az Árut az Eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított egy év eltelte után azonban már a Vevő köteles bizonyítani, hogy a Vevő által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
Ingó dolog (Áru) hibája esetén a Vevő – választása szerint – a kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.
Termékszavatossági igényként a Vevő kizárólag a hibás Áru kijavítását vagy kicserélését kérheti.
Az áru akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Termékszavatossági igényét a Vevő az Áru gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.
Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. Az Áru hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a Vevőnek kell bizonyítania.
A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
az Árut nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
az Áru hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
Felhívom figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt Árura, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján az Eladó jótállásra köteles a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkek (pl.: műszaki cikkek, szerszámok, gépek), valamint az ott meghatározott körben azok tartozékai és alkotórészei (a továbbiakban – jelen pontban – együtt fogyasztási cikként hivatkozva) eladása esetén.
Emellett az Eladó is jótállást vállalhat, amely esetben a Fogyasztónak minősülő Vevő számára jótállási nyilatkozatot kell átadnia.
A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a Fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában.
A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:
az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a Fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti
a jótállásra kötelezett nevét és címét
a Fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és
a jótállás feltételeit.
A Vevő jótállási joga alapján kijavítási vagy kicserélési igénnyel élhet, a jogszabályban biztosított esetekben árleszállítást kérhet, vagy végső soron elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A Vevő a kijavítás iránti igényét választása szerint az Eladó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és az Eladó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
A jótállási igény a jótállás időtartama alatt érvényesíthető, a jótállás időtartama a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint:
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, azonban a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a Vevő a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk a Vevő részére történő átadásakor indul, vagy ha az üzembe helyezést az Eladó, vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha a Vevő a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vevőt tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vevő eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a Vevő részére visszatéríteni.
A Vevő az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vevő általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson.
ha a Vevő ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy
amennyiben a Vevő nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy
amennyiben a Vevő nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni.
az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy
a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy
a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy
amennyiben a Vevő ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára.
A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a Vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.
A jótállás a szavatossági jogok (termék és kellékszavatosság) mellett érvényesül, alapvető különbség az általános szavatossági jogok és a jótállás között, hogy a jótállás esetén a fogyasztónak kedvezőbb a bizonyítási teher.
Az Eladó önkéntes jótállási vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a fogyasztó jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.
Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól?
Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, de a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.
Fogyasztónak nem minősülő Vevő – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére a Vevő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban a Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
Fogyasztónak nem minősülő Vevők esetében a kellékszavatossági jog érvényesítési határideje 1 év, amely a teljesítés (átadás) napján indul.
A termékszavatosság, valamint a kötelező jótállás csak fogyasztónak minősülő Vevőt illet meg. Amennyiben az Eladó jótállást biztosít, ezt az Áru megvásárlása során külön jelzi.
Amennyiben az Áruhoz a gyártó a fogyasztónak nem minősülő vásárókra is kiterjedő gyártói jótállást biztosít, azt közvetlenül a gyártónál lehet érvényesíteni.